Az

Az

2017. november 26., vasárnap

Karácsonyvárás - az ebédlő fényei

November utolsó vasárnapján rádöbbentünk, hogy egy hónap múlva már túl leszünk a Szentestén... Az év vége rohamléptekkel közeledik, ideje volt, hogy egy kicsit mi is a nyomába eredjünk... 

Sem a gyerekszobában, sem az ebédlőben vagy a nappaliban nincsenek függönyeink. De míg a rózsaszín tündérhercegnő-szoba ablakai néhány évesek csak, elég szépek és nem látszanak annyira kopasznak, a másik két helyiségben még eredetiek a nyílászárók - és így a függönytartó sínpárok is (az a fajta fémsín, amin görgős csíptetőket lehet elhelyezni). Mivel a kilátás szerintem gyönyörű (parkos, fás területre, madárkákra és a sokszor bámulatos színekben pompázó égboltra), nem is szeretnék teljes ablakot takaró függönyöket, csak majd két oldalra egy-egy díszítő csíkot - azt viszont elég rég terveztem, tulajdonképpen már nyár óta, amit végre ma meg is valósítottam. 

A karácsonyi díszekkel az utóbbi években mindig meggyűlt a bajom :) Volt, hogy egy egész fára való készletet kellett újra vennem, mert nem találtam azt az egyébként elég nagy cipősdobozt, amiben addig gyűjtögettem, tavaly pedig például a fa hazavitele után, otthon szembesültem vele, hogy nincs meg a karácsonyfatalp - persze a költözéskor az is előkerült. Idén a karácsonyi fényeknek kelt lába.

Egy egész napos hiábavaló kutatás után fogtam magam, és elrohantam a közeli karácsonyi vásárba (minden évben Márton naptól kezdődik a kirakodás), és 2700 Ft-ért szereztem egy 3 m hosszú, 100 ledesnek mondott, átlátszó zsinóros, hideg fehér fényű füzért, "jégcsap" kialakítással. Alig vártam, hogy hazaérjek, és lássam az eredményt :) Otthon aztán átlátszó ragtapasszal (ami hengerben kapható és egyszerűen téphető) az ebédlőben árván maradt belső sínre applikáltam az égősort. 

Íme az eredmény: 

A ragasztás szinte nem is látszik, a lecsüngő fényfüzérek azonban elég látványosak (előtérben a kedvenc lámpaburámmal :) ): 

Az ebédlő lámpafényben:
Az asztalon a tavalyi adventi koszorú van, sajnáltam szétszedni vagy nem felhasználni - továbbra is a kedvencem az összes eddigi közül. Az idei mű a nappaliban kap majd helyet.

A karácsonyi hangulat fokozására elővettem két tavaly, a Butlers-ben szerzett díszemet: egy kérgesen hagyott fadarabból kivágott fenyő alakzatot és egy nyírfakérges "havas fatönköt". Imádom őket! Tavaly az albérletben az asztalon az adventi koszorú mögött kaptak helyet, idén azonban sokkal jobban mutatnak az ablakban: 

Egy közeli kép kedvenc cserepes növényeim társaságában: 

Idén, úgy láttam, ezeket már nem árulják, de sok hasonló szép díszt lehet még találni náluk, például itt. Néhány napja körbenéztem a karácsonyi terítékeik között, és nagyon megtetszettek a manapság igencsak divatos fémes színű vagy csillogó szarvas figurák, például ő és ő :) Később egy közelebbi virágbolt kirakatában is láttam, és úgy érzem, ez jel - szereznem kell egy szépséges szarvast az Ünnepekre :) 

Az ebédlő így hát a hazai erdők királyának híján majdnem kész, ha a karácsonyi terítéket nem számítjuk, amelynek a tervezése még folyamatban van. A következő projekt a nappali ünnepélyessé tétele lesz, mert bár kitettem néhány kis angyalka figurámat, a nagy térben (20 négyzetméter :D csak nappali! semmi konyha vagy ebédlő!! :D ) szinte elvesznek... 
Tavaly az albérletben az egyik eltévelygett fehér égősorom és egy hatalmas, szintén Butlers-es koszorúm szolgált díszítésül. 
Ez a koszorú azonban idén végre megkapta az őt illető helyet. Íme, a bejárati ajtóm ünnepi köntösben :) Sajnos ez a kép is hajnalban, munkába menet, kapkodva készült, és nem igazán érvényesül a csillogás, de élőben havas, téli, varázsos hangulata van (kedves szomszédaim másnap reggel ajtónyitáskor meg is jegyezték, hogy éppen a frissen kirakott ajtódíszemet csodálták :) ):

Mintha csak kültéri ajtó lenne :)

Most megint néhány húzós, munkás nap következik, de alig várom, hogy folytassam a hangolódást a jövő hétvégén - addig is hallgassunk karácsonyi zenéket, én a Kaláka együttest és Frank Sinatra-t választom :)

2017. november 18., szombat

Adventi készülődés

Jövő vasárnap már meggyújtjuk az első gyertyát... Hihetetlen gyorsan eljött ez az időszak is, és azon kaptam magam, hogy idén még ki sem találtam, hogy nézzen ki a koszorúm... Elővettem hát az elmúlt évek fényképeit, és nosztalgiáztam picit. :)

Visszafelé haladok az időben, mert a tavalyi a kedvencem az eddigiek közül:

Természetes anyagok és natúr színek - egyszerűen imádtam :) Egy ősz típusú lakásban (lásd erről a magyarázatomat pl. itt és itt) is tökéletes választás lenne. 

2016-ban még egy adventi koszorút készítettem, ajándékba: 
Ahogy látható, nem volt sok hozzávalóm, de annál nagyobb szeretettel dolgoztam rajta. A piros-fehér-zöld színösszeállítás volt a fő szempont :) És ami fő, hasonló szeretettel fogadták az ajándékot, ezért is marad annyira kedves a szívemnek ez az emlék <3

2015-ben az addigiaktól valami teljesen eltérőt szerettem volna, és jellemzően azokból az alapanyagokból dolgoztam, ami éppen kéznél akadt.
A natúr szalmakoszorút beborító szalag színe élőben kevésbé narancssárga, inkább színátmenetes volt, talán nem a legszerencsésebb választás a hófehér-világos rózsaszínhez, de az összeállítás kétségtelenül csajos és csillogó lett (a rózsaszín bogyócskák is csillogó szemcseborítással rendelkeztek).

Az azt megelőző évben szintén nagyon kedves projektem volt, hogy miniatűr tájat varázsoljak a koszorúra:
 
A talaj fehér filcből lett, a dekorgumi házacska tetejére szintén ez került. A fenyőket zseníliadrótból hajlítottam, a hógolyók és a hóemberek szintén a hobbiboltokban kapható apró fehér pomponokból készültek. Az egész összeállítást megszórtam még egy kis kristálycukorral, így kapott a "műhó" ragyogást. Nagyon élveztem az elkészítését :) 

Egy évvel korábban szintén csillogó elemekkel kísérleteztem: 
A gyertyák tövében látható nagyobb terményeket eleve lila csillámporral beszórva vettem, de házilag is könnyen kivitelezhető ("kínai" vagy "kacatos" boltokban - ahogy mi hívjuk - mindig fellelhető némi csillámpor a körömlakkok környékén :) ), és bár a képeken nem látszik igazán, rózsaszínű és átlátszó gombokat és gyöngyöket is felhasználtam saját készletből. 
A slusszpoén a négy darab valódi szaloncukor (ha jól emlékszem, rózsaszín és citromsárga konzum - nyami!) - így legalább ezeket meg lehetett menteni karácsonyig, ugyanis nálunk elég gyorsan fogy még a Szentestét megelőző egy hónapban is :)

2012-ből találtam az első képet, így ezzel zárjuk a sort: 
A karácsony hagyományos színeivel sosem foghatunk mellé, főleg, ha ez a trikolor a szívünk csücskéhez is közel áll :) Ezért aztán biztos vagyok benne, hogy időről időre nálunk is fel fog bukkanni. 

Hogy idén viszont milyen lesz, közben már ki is találtam... ;)

Kinek milyen színösszeállítás a kedvence otthon? :)