IKEA falióra hack :)

Az előző bejegyzésben említett Juditu-könyv újra meghozta a kedvem a festegetéshez. Elsőnek a konyha került terítékre, ahol változtatgattam már ezt-azt, de még nem teljes az összkép. Az egyik elem, amin tudtam, hogy újítani kell, az a faliórám, egy teljesen egyszerű, hajdan áttetsző karimával ellátott IKEA-darab. Vagy 10 éve már, hogy megvettem, és az akkori kedvem és kedvtelésem okán rózsaszín-zöld rózsamintás szalvétát kapott decoupage technikával. Többször költözött velem,  míg révbe nem ért Zugoly konyhájának falán, egy, a magasban ottfelejtett szögön, pont ideális helyzetben ahhoz, hogy az előszobából, sőt, még az ellenkező oldalon található ebédlősarokból is rápillanthassak. 

Kis konyhám elég szedett-vedett. Még. De az már kialakulóban volt egy ideje, hogy a domináns fehér mellett a kék, piros és türkizes-mentás árnyalatok jelennek meg itt. Mivel a múltkor egy kéknek mondott, de szerintem inkább menta képkeretet is beszereztem (Fiskbo névre hallgat, tetszetős és olcsó darab) éppen az óra alá, így hamar megszületett a döntés, hogy annak is hasonló színe legyen. 

Íme az eredmény: 

A hobbi boltban kétféle cég akrilfestékei között találtam menta árnyalatot. Mindkettőt megvettem és fel is használtam a kerethez: az alapot a Pentart világosabb, matt festéke, a sötétebb foltokat a HobbyLine 43-as számú színe adta (véleményem szerint ez utóbbi hasonlít leginkább a Fiskbo kerethez).

A felület érdessége persze megmaradt, az eredeti szalvétatechnika miatt, ami külön tetszik. Amivel viszont nem voltam megelégedve, az a keret és az óralap találkozása volt. Itt ugyanis egy bemélyedés található, amelybe az ecset nem fér be, de a festék befolyni persze szépen elég rondán tud, és még messziről is virít. 

Nem kellett szerencsére sokáig töprengenem, hamar beugrott, mi lesz a megoldás. 

A nyár folyamán rengeteg vasalható gyöngyöt sikerült beszerezni, voltak olyan délutánok, amikor az egész család ott ült az ebédlőasztalnál, és buzgón gyöngyöztünk - az egyik unokaöcsém például sokáig dolgozott egy Star Wars-ihletésű jeleneten, amit sajnos nem fejezett be. Nem tudom, létezik-e, hogy ekkora mennyiségű gyöngy egyszer elfogy, viszont most pont kapóra jöttek :) 

Türelmesen, Hamupipőke-módra nekiültem kiválogatni a fehér szemeket, és egyenként, gondosan igazgatva, decoupage-ragasztóval az óra számlapja körül futó vájatba helyeztem őket. A végén csak egy csöppnyit aggódtam, hogy fog majd kijönni a kör bezárása, de rájöttem, hogy ollóval remekül méretre szabhatók ezek a kis műanyagok, még csak meg sem törnek!

Végül az akrilfestéket is bekentem a kettő-az-egyben ragasztó-lakkal (a gyöngyöket nem!). 

Az eredmény csudára tetszik. A menta szín tetején vakítóan ragyog a fehér gyöngysor, a számlapot is kiemeli. A gyöngyökkel kapcsolatban ezután több ötletem is támadt :) 

És szinte sajnálom, hogy nincs még egy felújításra váró órám :D

Dekor.Álom és újabb tervek :)

Péntek 13 - számomra mindig inkább szerencsés, különleges napnak számít, ezért egyáltalán nem meglepő, hogy ezen a szép októberi napon kaptam kézhez Varga Judit - Juditu -, egy általam igen kedvelt és nagyra becsült diy és életmód blogger frissen megjelent könyvét, melynek címe: Dekor.Álom.

Este rögtön átolvastam. Azon kívül, hogy a könyv maga igényes és rendkívül dekoratív kiadású (Juditura jellemző fehér-arany-púder színekben pompázik), de többféle technikát és több alap-ötletet vonultat fel, amelyeket böngészve szinte azonnal kigyúlt a fejem felett az a bizonyos izzó. Nem is egyszer. 

Annyi biztos, hogy alig várom a holnapot (most vasárnap este van), hogy napközben benézzek a munkahelyemmel szemközti hobbi boltba némi festékért... És hogy ki lesz a kiszemelt "áldozat"? :) A tavasszal fehérre festett thonet székem, néhány képkeret és a konyhaszekrény egyes alkatrészei...

Szintén a hétvége eseményei közé tartozik, hogy két újabb képkerettel gazdagodtam az IKEA-ból (egy arany színű Silverhöjden és egy kék Fiskbo kerettel), és újra meg kellett állapítanom, hogy szép-szép minden falra applikált képem, de kerettel összehasonlíthatatlanul jobban néz ki. Az arany színűt egy akvarell nyomata kapta, amely szülővárosom jellegzetes épületeit: a sümegi várat és a ferences templom tornyát ábrázolja, és a nappaliban, a 4x4-es fehér Kallax polcom tetején, a falnak támasztva talált helyet.

A kéket a keskeny kis konyhám falára szántam, hogy valamivel fedjem a nagy fehérséget, illetve az össze-vissza lyukdaltságot. Igaz, a lyukakat lehetett volna glettelni is, de gondoltam, inkább megpróbálom kihasználni. A keretet hirtelenjében összeválogatott családi képekkel és tájakról készült fotókkal, egy csokipapírral és egy felvonójeggyel töltöttem meg. Azon kaptam magam, hogy azóta is meg-megállok a fotómontázs előtt, és nézegetem, közben a múlt emlékein mélázva. Azt hiszem, a fotók még az albumoknál is jobb helyen vannak az Otthonunk falán...

Ma pedig gyártottam két újabb montázst úgy, hogy a fal színe és a két ágykeret ismert a képletből. A többit igyekeztem melléálmodni :) 

Az egyik egy nőiesebb összeállítás, cseresznyefával, feketével, hideg szürkével, barackkal és sötétebb pinkkel :) 

A másik már egy páros élethez szól, itt több a meleg szürke, és a barna mellett még az arany szín dominál:  

A nőiességet a virágos motívumok képviselik, az összeállítás kapott egy kis keleti hangulatot is. 

Ezekbe a montázsokba szinte bele tudok szeretni készítés közben. Sajnos annyi szobám sosem lesz, hogy mind kipróbálhassam (legfeljebb másoknál :) ), de ez kell ahhoz, hogy elégedett legyek a végeredménnyel. És még egy fontos dolog: nagyon szeretek másoknak tervezni, és ilyenkor mindig abból indulok ki, hogy ki az, akinek a terv készül. Milyen az ő stílusa, típusa - vagyis milyen ruhákat, színeket látok rajta (ez azt is mutatja, hogy milyen színeket kedvel maga körül), természetesen abban az esetben, ha jól áll neki; valamint: milyen évszak-típusba tudom őt besorolni azok alapján, amit már a korábbi bejegyzéseimben többször fejtegettem. Ilyenkor megfeledkezem arról is, hogy mi az, amit én szeretek - hiszen nem magamnak ötletelek.

Kíváncsian várom, hogy mit szólnak majd a fenti tablóimhoz, amelyek nem annyira konkrétumokat, mint inkább árnyalatokat, anyagokat és hangulatokat hivatottak bemutatni. És közben izgatottan várom az új lehetőségeket is :)

Őszi inspiráció

Egy kedves párnak - mert festés előtt állnak, mert ezeket a színeket kedvelik, mert illik hozzájuk, mert szerintem ebben ott van az Igazi Otthonuk melege és meghittsége, mert ez az ősz lényege is. 

Mert ezt szeretem :)