Tegnap délután újra lett egy kis szabadidőm, hogy nekiálljak festegetni. Régóta terveztem, hogy a kislányom IKEA-s játék babaágyát átfessem eredeti natúr fa színéről valami kellemesebbre, és mivel a múltkor vásárolt Annie Sloan Chalk Paint-ből bőven maradt még az éjjeliszekrény és a polc (na meg még két kisebb holmi) után, alapanyag is volt itthon.
A gyerekszoba bútorai fehérek, a kiegészítők pedig rózsaszínűek és kellemes pasztell lilák, így ezeket szerettem volna a babaágyon is megjeleníteni. Ha jövőre sikerül a saját lakás (amikor sikerül, mert muszáj, hogy így legyen :) ), még a falakat is befesthetem végre, és feltehetem a kb. négy éve vásárolt bordűrt, teljes lesz az összhang, és meg is mutathatom :)
De most térjünk vissza az ágyhoz, aminek szépen előkészítettem a terepet az erkélyen:
Elővettem az ASCP Old White dobozát is (amint látható, ekkor még ragyogóan sütött a nap, és nagyon kellemes idő volt a kinti munkához):
A festéket legalább két rétegben vittem fel, gondosan ügyelve arra, hogy azokon a helyeken, amelyekre mintát terveztem, szép és lehetőleg egyenletes legyen.
Amíg a fehér száradt (a nyár eleji melegben ez most sem tartott sokáig), megterveztem a mintát. Sablont is készítettem a keretekhez (az első kép után még kis korrekciókat végeztem rajtuk):
A sablonok segítségével felvázoltam a mintát, amelynek alapja egy korábbi kisebb munkám volt, csak más színekben - egyszer majd azt is megmutatom:
A szívecske és a tulipán a kislányomra igen jellemző motívumok, az első az egyik kedvelt beceneve, a másik az óvodai jele :)
Miközben a mintát kezdtem festeni, az ég egyszer csak beborult, és nagy cseppekkel esni kezdett. Az elején még élveztem is a dolgot. A jó levegőn festés hihetetlen kellemes meditatív tevékenység, közben szabadon figyelhetem az illatokat, madárcsicsergést, napsugarak érintését, szellőt - és mint kiderült, roppant jóleső volt nyári mennydörgést és esőkopogást is hallgatni közben! Végül a hideg volt az, ami bekergetett, na meg a rohamos sötétedés.
Mire az erkély teljesen elázott, már a szobában festettem a mintákat, lámpafénynél. Sajnos a dolgomat nagyon megnehezítette az a pár üvegcse hobbifesték, amit ehhez használtam, ugyanis az anyaguk egészen összeállt, és vizes ecsettel folyton higítgatni kellett, persze a megfelelő arányt eltalálva, hogy se túl csomós, se túl híg és halvány ne legyen. Közben pedig figyelni kellett volna az apró vonalakra is... Ha közelről megnézzük, látható pár hiányosság vagy elcsúszás itt és ott (megoldás: nem mutatom közelről :D :D ).
A kontúrozást más esetekben alkoholos filccel végzem, de eszembe jutott, hogy azt olvastam, az ASCP-t oldja az alkohol, így nem kísérleteztem, a kislányomnak viszont nemrég vettem egy nagy csomag mezei filcet - szépen bevált ez is :) A lenti képet már a szobában készítettem a száradó műről:
Ma délelőtt pedig nekiláttam, hogy elvégezzem az utolsó simításokat: a felület kezelése az Annie Sloan-féle viasszal. A munka ezen fázisa nem éppen szórakoztató, mert hosszan tart és aprólékos, de a viaszozott felület érintése nagyon kellemes, selymes :)
Íme néhány kép a végeredményről, újra nappali fényben:
Kis gazdája azóta újra birtokba is vehette:
Mióta befejeztem, azon gondolkodom, milyen színekkel és mintákkal lehetne még befesteni egy ilyen kiságyat :)
