Minden a ruhadarabokkal kezdődött.
Költözések sorain át (albérlet-családi fészek-albérlet), de még a nagy téli vagy nagy nyári szekrényrendezéskor is elégszer szembesülhet az ember azzal, hogy mennyi soha nem hordott ruhája van.
Egy idő után kezdtem észrevenni azt is, hol a hiba. Nem csupán azokkal a darabokkal volt gond, amelyekhez nem volt (vagy még azóta sincs... :) ) stílusában megfelelő kiegészítő, vagy amelyeket nem volt alkalmam felvenni (tükörbársony estélyi ruha, bulis flitteres miniszoknya...). Egyes pólókat, ingeket, szoknyákat vagy kabátokat úgy vettem meg, hogy nagyon vágytam rájuk, mégis egyszerűen csak mindig félretettem, ha rájuk akadtam - "ó, majd legközelebb" felkiáltással.
A bibi pedig a színekben volt. Narancssárga, citromsárga, fűzöld, padlizsánlila, korallpiros, és még sorolhatnám - csupa olyan árnyalat, amiben soha nem éreztem igazán jól magam. Alaposan utánakutattam annak az elméletnek, miszerint az emberek hajuk, szemük és bőrük alapján besorolhatók a négy évszaknak megfelelő típusba, és azokon belül is 3-3 altípusba (pl. világos nyár, lágy nyár és hideg nyár). Ma már sok helyen egészen részletes, képekkel illusztrált anyagok találhatók, amelyekkel könnyen be lehet azonosítani "házilag" is a nekünk megfelelő csoportot.
Kiderült, hogy én a lágy nyár kategóriába tartozom: hűvös, inkább világos, pasztelles-fátyolos, kékes árnyalatú színekkel. Elkezdtem tehát a tudatos vásárlást, szortírozást. Bármennyire elolvadtam egy barackrózsaszín vagy meleg égszínkék csodától, igyekeztem visszafogni magam - és a végén már igyekezni sem nagyon kellett, csak a megfelelő színek vonzották a szemem. A szokás hatalma :) És az eredmény sem maradt el: a színelmélet a gyakorlatban tökéletesen működik!
De nem álltam meg a ruhadaraboknál. Úgy gondolom, hogy a lakberendezés terén is ugyanezek a szabályok érvényesek. Egy ideális otthonban is azok között a színek között érzem jól magam, amilyen a típusomhoz passzol. Ahogy a nem megfelelő színek inkább sápasztják, szürkítik vagy elnyomják az embert, rátelepszenek a hangulatára, ugyanígy működik ez a bútoroknál, tapétáknál, drapériáknál is. Bizonyára más is rájött már erre, de én még nem olvastam :)
Így hát azóta függönyöket, díszpárnákat, kaspókat és egyéb kiegészítőket is a saját színsémám szerint gyűjtögetem. Nálam mindenképpen beválik ez a módszer :)
És még egy fontos és tulajdonképpen örvendetes dolog: egy, a számunkra kedves színt sem kell nélkülöznünk sem a ruhatárból, sem a lakásból, ha megtaláljuk a megfelelő (élénk, pasztell, hideg vagy meleg) árnyalatot.
A végére néhány képet hagytam: eljátszottam egy kicsit az évszakokkal, és csak úgy érzésre megpróbáltam egymás mellé pakolni színben, stílusban és mintában az én szememnek harmonizáló dolgokat - persze így azért kicsit tömény az eredmény. Ebből talán lehet már látni, mire is gondolok (érdemes az ezekhez hasonló képek alapján elgondolkodnunk, hogy melyik összeállításnál érzünk inkább vonzást, és melyik taszít :) ).
Tavasz (élénk színek, napsárga, fűzöld, ami ennek az évszaknak amúgy is passzol :) ):
Nyár (ami abszolút az én világom, hűvös pasztelles, mentás, szürkés - imádom :) ):
Ősz (az őszi falevelek és bogyók egy erdei sétán - nem mellesleg a legjobb barátnőm színeit idézi elém :) ):
Tél (sötét, erőteljes lilák, királykékek, pirosak, fekete-fehér kontrasztok évszaka, Hófehérke-típusoknak ideális):
És közben eszembe jutott az is, hogy az anyagokra szintén van egy évszak-elméletem. Legközelebb erre kell mintákat összeállítanom!
Azt hiszem, mindezzel még el fogok szórakozni a későbbiekben is :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése